♥BestFriendForever♥

1. Lépcsőfok: Friss sebek!

Hirtelen jött szakítás. Nem bírjuk felfogni, mi is történt velünk. Nem vesszük komolyan, inkább reménykedünk. A szakemberek szerint eleinte segítség lehet a tagadás. Így könnyeben elviseljük a katasztrófát és időt nyerünk az erőgyűjtéshez. Kezdetben tehát hasznos, hosszú távon azonban nem segít, ha átadjuk magunkat a vigasznak: van még remény az újrakezdésre. Amíg reménykedünk, ahelyett, hogy új életvitelünk tervét szövögetnénk, nem tudunk tovább lépni. Parányi vigaszt jelenthet a tudat, hogy az is szenved, aki befejezte a kapcsolatot, hisz így is úgy is nehéz az elválás. Az egyetlen különbség, hogy a másik előrébb jár az időben. Aki szakít, az hamarabb átéli és túlteszi magát az elválás gyötrelmein.

Ha a következő jeleket észleli magán, Ön még mindig sokkhatás alatt van:

* Állandóan arra vár, hogy ex-partnere megjelenjen.

* Nem képes odadigyelni arra, amit mások mondanak, csak tönkrement kapcsolata jár a fejében.

* Csak a csodás, közös emlékekre emlékszik, volt partnerét idealizálja és csak pozitív tulajdonságai lebegnek lelki szemei előtt.

* Mindenáron megpróbálja visszaszerezni volt kedvesét.

Elsősegély:

* Tudassa barátaival, családjával, kollégáival, hogy szakítottak. Fékezze le azokat azokat az ismerősöket, akik megpróbálják elhitetni Önnel, hogy ebből még lehet valami".

* Kerüljön mindenféle kontaktust volt partnerével.

* Írjon naplót. Érdemes megfigyelnie, ahogyan lelkiállapota hétről-hétre változik.

2. Lépcsőfok: Az érzelmek viharában

Az első sokkhatás után következik az a fázis, amikor teljesen elhagyatottnak és sebzettnek érezzük magunkat, majd felszínre tör a düh és a gyűlölet. Nagyon ritkán, de már vannak olyan pillanatok, amikor a szakítást szabadulásnak érezzük. Megpróbáljuk megérteni, analizáljuk, hogyan és miért is történhetett mindez. A pszichológusok szerint ezek a heves érzelmi változások már a gyógyulás jelei, még ha nehéz is elviselni a hangulati összevisszaságot. Szakítás után önértékelésünk körülbelül a nullával egyenlő, főleg, ha magunkat hibáztatjuk. Rondának, visszataszítónak érezzük magunkat, kisebbségi érzésünk tetőfokára hág és bőszen bemagyarázzuk magunknak, hogy mindent mi rontottunk el.

Ez az a pont, ahol erőt kell vennie magán. Felejtse el a negatív, romboló gondolatokat! Az, hogy partnere a szakítás mellett tette le a voksot, elsősorban azzal függ össze, ami benne játszódott le. Az emberek változnak. Szakításkor kettejük tulajdonságai vagy az egymással szembeni elvárások nem fedték egymást. Semmi értelme annak, hogy magát hibáztassa. Szinte minden kapcsolatra hatással vannak a múlt terhei: rossz gyerekkori élmények, munkahelyi feszültségek, megoldatlan konfliktusok, félelmek. Tegye tisztába magában: Ön mindent megtett kapcsolatában, amit múltja és személyes beállítottsága lehetővé tett. Miután ezen a ponton túljutott, próbálja meg belátni, hogy a nagy ő sem volt tökéletes. Habár hatmilliárd ember él a világon, hajlamosak vagyunk szerelmünket idealizálni és boldogságunkat tőle függővé tenni. Ezzel hatalmat adunk kezébe, hogy értékeinkről ő döntsön. Később viszont, amikor a nagy szerelemből már csak a düh és gyűlölet marad, gyakran esünk a ló túloldalára. Ehelyett próbáljon ki inkább egy másik taktikát: tegye őt ártalmatlanná. Koncentráljon azon tulajdonságaira, amiktől mindig is a falra mászott. Jusson eszébe, ahogy a zsemlével minden reggel végigmorzsázta a konyhát, vagy amikor kicsit megfázott és egyből anyucit hívta jó tanácsért, vígaszért. Gyakoroljon egy kicsit, lassacskán majd rájön, hogy emberileg semmivel sem értéktelenebb csak azért, mert egy férfi elhagyta.

Ön érzelmileg teljesen össze van zavarodva, ha:

* Úgy érzi minden értelmetlen és egész nap sírni tudna.

* Elképzelni sem tudja, hogy valaha az életben valaki mással együttjárjon.

* Megőrül attól, hogy egyedül van a lakásban, mégsem megy el barátaival kikapcsolódni.

* Önmagát okolja azért, amiért kapcsolatuk csődött mondott és folyamatosan azon gondolkodik, mit kellett volna másképp csinálnia.

* Iszonyatos dühöt vagy gyűlöletet érez volt partnere iránt.

Ettől talán megnyugszik egy kicsit:

* Ne akarja Önmaga előtt leplezni fájdalmát, de próbálja néha tudatosan elhesegetni partnerével kapcsolatos gondolatait.

* A "maradjunk barátok"-kal nagyon vigyázzon! Általában nem működik, főleg nem a szakítás korai fázisában.

* Találkozzon barátaival, még ha nehezen veszi is rá magát és vigyázzon, hogy ne csak az Ön szakítása kerüljön terítékre.

* Pakolja össze partnere minden ottfelejtett dolgát és azokat a tárgyakat, amik őrá emlékeztetik. Vigye le őket a pincébe, vagy adja vissza gazdájának.

* Gyerünk, legyen aktív! Sportoljon, járjon természetet, vagy rendezze át lakását!

3. Lépcsőfok: Az ég tisztulni kezd

Tanulmányok támasztják alá azt a tényt, miszerint szakítás után átlagosan még három évig dühöt érzünk ex-partnerünk iránt. Sajnos érzelmeink letisztulásáig nem merünk belevágni másik kapcsolatba sem, hisz rettenetesen félünk a csalódástól. A férfiakban való bizalom teljesen elveszett. Abban az esetben tudunk csak újra talpra állni, ha megpróbáljuk elfogadni a történteket és megbocsátunk volt partnerünknek. Persze ne is akarjuk teljesen kitörölni az agyunkból, hisz ez is életünk egy szakasza, melynek később talán még fényképalbumot is szentelünk és kellemes nosztalgiával gondolunk vissza az együtt eltöltött időkre.

A legjobb úton halad vissza az életbe, ha:

* Már nem burkolódzik teljesen Önmagába.

* Már nem reménykedik az ex visszatérésében.

* Egy véletlen találkozást az ex-partnerrel könnyek és a torokban érzett csomó nélkül átvészel. Ami utána otthon történik, az már ebből a szempontból nem számít.

Lelke teljes gyógyulásáig:

* Adjon magának egy bizonyos időt a szomorkodásra, amikor kisírhatja magát.

A feszültség lassan múlni fog, kikapcsol, majd a végén már nem marad más, mint egyszerű közömbösség.

* Engedje, hogy vigasztalják és segítsenek Önnek visszatalálni az életbe.

4. Lépcsőfok: A gyógyult szív

A leghosszabb alagúton átjutott. Talán még csak egy halovány fényt lát az út végén, de az már a szabadság reménysugara. Mostanra lehet, hogy sikerült rádöbbennie, eddig minden igényét volt partneréhez igazította, nem volt szabad akarata. Talán most újra képes lesz saját érdekeit és kívánságait előtérbe helyezni. Törekedjen arra, hogy visszanyerje belső stabilitását. Ha már letisztult a múlt, észre tudja venni azt a pozitívumot is, amit a másik segítségével nyert, például a művészet szeretetét vagy a természet szépségének csodálatát. A love storynak vége, de amit Önnek adott, az talán örökre megmarad.

Új élete már majdnem tökéletes, ha:

* Tényszerűen tud beszélni arról, ami miatt kapcsolatuk már a múltté.

* Ismeri és elfogadja saját igényeit és kívánságait.
* Egyedül is jól érzi magát.

Öntudata új erőre kap, ha:

* Örülni képes mindannak, amit ebből a kapcsolatból kapott és tanult.

* Képes önértékelési zavarain felülkerekedni és Önmagát szeretetre méltónak látni. Ebben segíthet, ha leírja egy cetlire jó tulajdonságait és egy kicsit dícséri Önmagát. Akár legjobb barátait is megkérheti erre.

* S hogy mi tévő legyen ezután? Ne csináljon semmit, bízzon mindent az időre. Tényleg azt teszi, amit mondanak róla: minden sebet begyógyít.